Népfelkelés: A néplélek (közösségi tudat) ösztönös megnyilvánulása, nem ideológiák vezérelte, hanem önvédelmi-érzelmi alapú össznépi művelet. Az ország lakosainak a többségét érintő negatív események és folyamatok következményeként megbomlik a normális viselkedés mód, és a társadalomban erős nyugtalanság, növekvő feszültség keletkezik. Amikor a közvélemény már úgy ítéli meg a helyzetet, hogy azon a közösség érdekében akár erőszak árán is változtatni kell, megteremtődtek a népfelkelés feltételei. (A népfelkelést nem szabad összetéveszteni a népfelkelőkkel, akik a hadsereg polgári kiegészítői voltak a dualizmus idején.) Ez még nem azt jelenti, hogy a népfelkelés megtörténik, hanem csak azt, hogy megtörténhet. A népfelkelésnek nem célja a fennálló hatalmi rend politikai struktúrájának a megváltoztatása, hanem a kiváltó okok megszüntetése, a népellenes cselekedeteket elkövetők felelősségre vonása. Ha van legalább egy elszánt, fegyveres csoport, mely úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a népfelkelés feltételei adottak, és képes egy olyan jól időzített műveletre, mely az egész társadalmat megrázza, a népfelkelés kirobbanhat. Ha a népfelkelés erős hatalmi ellenállás, vagy társadalmi megosztottság miatt rövid időn belül nem éri el a célját, rendszerdöntő forradalommá, vagy honvédő szabadságharccá is alakulhat.
Forradalom:
Hosszú előkészítést igénylő, ideológiai alapú, rendszerdöntő művelet, melynek alapvető célja a fennálló politikai képlet erőszakos megváltoztatása. Ezt a célt az uralkodó réteg (osztály) kiirtásával, brutális fegyveres műveletekkel, az egész politikai struktúra szétverésével, és betarthatatlan ígéretekkel valósítja meg. A forradalmak kiváltó okai között első helyen szerepel a társadalom, különösen az uralkodó réteg totális erkölcsi válsága, a hatalom erőtlensége, és ezekből adódóan a rend hiánya, mely minden esetben gazdasági válsággal is jár. A forradalmak két főszereplője, a dekadens, erőtlen és hanyatló hatalomgyakorló réteg (osztály), és a gátlástalan, törtető, hatalomra vágyó réteg (osztály) olyan gyűlölettel lépnek fel egymással szemben, mely kizár minden megegyezést, és melyhez mindkét fél ideológiai alapokon keres támogatást a számukra különben semmit nem jelentő társadalomban.
Szabadságharc:
Minden, idegenek által elnyomott, kizsákmányolt, gazdasági javaitól, politikai szabadságjogaitól megfosztott nép legelemibb kötelessége. Nem lehetőség, hanem kötelesség. Kitörése nem szabályozható, a közösségi tudat legszebb megnyilvánulása, a nemzet életképességének bizonyítéka. Népfelkelés jellegű, nemzeti öntudat és érdekérvényesítő akarat vezérelte fegyveres, katonailag szervezett, össznépi totális ellenállás, mely a nemzet minden katonai és gazdasági erejét latba vetve igyekszik a szabadságát kivívni.
A magyarság történelme a szabadságharcok történelme. Rákóczi szabadságharc, 1848-1849-es szabadságharc, 1944-es hungarista szabadságharc, 1956-os szabadságharc.
Egy országon belüli különböző ideológiájú csoportok harca a hatalomért: polgárháború. Különböző fajú csoportok harca: etnikai (faji) háború.
(Jövőnk.info nyomán : http://www.jovonk.info/2012/08/09/zavargastol-szabadsagharcig-iiresz )
KIRA
Forradalom:
Hosszú előkészítést igénylő, ideológiai alapú, rendszerdöntő művelet, melynek alapvető célja a fennálló politikai képlet erőszakos megváltoztatása. Ezt a célt az uralkodó réteg (osztály) kiirtásával, brutális fegyveres műveletekkel, az egész politikai struktúra szétverésével, és betarthatatlan ígéretekkel valósítja meg. A forradalmak kiváltó okai között első helyen szerepel a társadalom, különösen az uralkodó réteg totális erkölcsi válsága, a hatalom erőtlensége, és ezekből adódóan a rend hiánya, mely minden esetben gazdasági válsággal is jár. A forradalmak két főszereplője, a dekadens, erőtlen és hanyatló hatalomgyakorló réteg (osztály), és a gátlástalan, törtető, hatalomra vágyó réteg (osztály) olyan gyűlölettel lépnek fel egymással szemben, mely kizár minden megegyezést, és melyhez mindkét fél ideológiai alapokon keres támogatást a számukra különben semmit nem jelentő társadalomban.
Szabadságharc:
Minden, idegenek által elnyomott, kizsákmányolt, gazdasági javaitól, politikai szabadságjogaitól megfosztott nép legelemibb kötelessége. Nem lehetőség, hanem kötelesség. Kitörése nem szabályozható, a közösségi tudat legszebb megnyilvánulása, a nemzet életképességének bizonyítéka. Népfelkelés jellegű, nemzeti öntudat és érdekérvényesítő akarat vezérelte fegyveres, katonailag szervezett, össznépi totális ellenállás, mely a nemzet minden katonai és gazdasági erejét latba vetve igyekszik a szabadságát kivívni.
A magyarság történelme a szabadságharcok történelme. Rákóczi szabadságharc, 1848-1849-es szabadságharc, 1944-es hungarista szabadságharc, 1956-os szabadságharc.
Egy országon belüli különböző ideológiájú csoportok harca a hatalomért: polgárháború. Különböző fajú csoportok harca: etnikai (faji) háború.
(Jövőnk.info nyomán : http://www.jovonk.info/2012/08/09/zavargastol-szabadsagharcig-iiresz )
KIRA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése