Semir Osmanagic
Önmagát
boszniai amerikainak vallja, nevének ismertségét a bosnyák város,
Viszoko közelében általa felfedezett piramisoknak köszönheti. Ez azonban
csak a legfrissebb felfedezése életében, hiszen élete nagy részét a
kutatásnak szentelte, beutazta a világot, személyesen kereste fel az ősi
kultúrák helyszíneit.
Zenicán
született 1960-ban, az „acélvárosban”, és Szarajevóban nőtt fel. Az
utóbbi 15 évben már Houstonban él, Texas államban, feleségével és
fiával. Politikai gazdaságtant tanult a szarajevói egyetemen. Hallgatott
szociológiát is, azonban nemzetközi gazdaságtanból szerzett mesteri
képesítést. Jelenleg PhD végzettség megszerzésére törekszik
Szarajevóban, témája a Maja civilizáció (könyvet is írt róla),
Osmanagic
bejárta Közép- és Dél-Amerikát – egy évet töltött az ősi maja városok
tanulmányozásával Mexikóban, El Salvadorban, Guatemalában és Hondurasban
– ezek mellett tanulmányozott és kutatott ősi perui helyszíneket is.
Európai
kutatásokba is bekapcsolódott, főleg a szerte Boszniában talált
rejtélyes kőgolyók keltették fel figyelmét, valamint a pre-illír korszak
leletei Dalmáciában és Hercegovinában.
2005-ben
történt, első látogatása során Viszoko városában, amikor észrevette a
térségben található hegyek különleges geometriai formáját.
Elgondolkozott, vajon lehetséges-e, hogy több is van a dolog mögött,
ezért elvégzett némi alapkutatást annak eldöntésére, vajon a megfigyelt
formák természetes eredetűek, vagy sem. Egyik alkalommal felfedezte,
hogy a hegyek szimmetrikus oldalai megegyeznek az iránytű által mutatott
égtájakkal, azaz észak, dél, kelet és nyugat felé mutatnak; ekkor
határozta el, alaposabb utánajárást igényel a dolog. Még abban az évben
próbaásatásokat végzett, szerte mindenfelé a területen emberkéz által
megmunkált kőlapokat talált és egyéb struktúrákat.
A
munkáját folytatta, további bizonyítékokat keresett ősi,
emberkéz-alkotta formákra és kulturális nyomokra, melyek kora, felfogása
szerint, messze a jégkor idejéig nyúlnak vissza. A völgyben elvégzett
további vizsgálatok igazolták, legalább öt piramis található a völgyben.Most pár adat magáról a talált Nap és Hold piramisokról:
A boszniai Nap piramis és a Kheopsz piramis arányai
A
precízen megformált és jól megőrződött kőmonolitok kifaragása és
helyszínre szállítása, majd a piramisba építése nem kevés szervezési
munkát tételez fel. Ezeket a monolitokat a geo-régészeti kutatások a
2006-2007-es években hozták napvilágra.
A boszniai Nap Piramis északi oldala.
A Boszniai Hold Piramis – homokkő lapok fedik egyik teraszát, igen pontos illesztéssel.
A Boszniai Hold Piramis – függőleges fal, homokkő téglákból építve.
A Boszniai Hold Piramis – szögletes alakzat, homokkő téglákból építve.
A Boszniai Hold Piramis - szögletes homokkő téglákkal fedett egyik terasz a lépcsős piramis nyugati oldalán.
És akkor következzen az, ami első hallásra igen igen hihetetlennek hangzik. Él egy úriember, akit Szakács Gábornak hívnak. Ő besétált ezekbe a piramisokba, és Székely - Magyar rovásírást vélt felfedezni kőtömbökön. Egy interjú is készült vele:
Tor Salqvist:
– A lelet megtalálása előtt milyen indokkal mentek ki magyar
rovásírás-kutatók a Nap Piramishoz? Lehetett előre sejteni a szenzációt?
Szakács Gábor: –
Előttem rovásírás-kutató nem járt Visokoban, mert nem erről szólt a
történet. Újságíróként a főnököm megbízásából magam is tudósítóként
mentem először Visokoba 2006 júniusában, majd azután még hétszer, hol
tudósító, hol rovásírás-kutatóként, hol mintegy 150 érdeklődővel. Hogy
tudósításaim óta mentek-e a helyszínre valóban más rovásírás-kutatók is,
nem tudom, mert nem olvastam róluk és senki nem is tájékoztatott
személyükről, írásaikról, előadásaikról. Előtte annyit lehetett tudni a
visokoi piramis alakú hegyekről, amennyit a sajtó és a hírhálók
közzétettek.
Még maga az USA-ban élő, bosnyák származású Semir Osmanagic piramiskutató is csak 2005 nyarán lett figyelmes ezekre a hegyekre, amikor ott jártakor Senar Hodovic, a visokoi városi múzeum igazgatója felhívta rájuk a figyelmét. Az ásatásokat 2005 őszén kezdte meg.
Még maga az USA-ban élő, bosnyák származású Semir Osmanagic piramiskutató is csak 2005 nyarán lett figyelmes ezekre a hegyekre, amikor ott jártakor Senar Hodovic, a visokoi városi múzeum igazgatója felhívta rájuk a figyelmét. Az ásatásokat 2005 őszén kezdte meg.
Tor Salqvist: – Hány darab felirat került elő, illetve el lehet-e ezeket többé-kevésbé olvasni?
Szakács Gábor:
– Az Osmanagic által symbol-nak, azaz jel(kép)nek nevezett karcolatok
és a kárpát-medencei, röviden székely-magyar rovásírásnak is nevezett
betűk kapcsolatát elsőként én állapítottam meg. Ezt 2006-ban meg is
írtam és közzétettem, majd feleségemmel, Friedrich Klára
rovásírás-kutató/oktatóval többszöri közös utunkon minden kétséget
kizáróan 21 betűt azonosítottunk az említett, 39 betűs ábécéből. Többet
egyelőre a betűk összevisszasága és olvashatatlansága miatt még nem, de
ez idő kérdése. Ettől függetlenül ennyi azonosság nem lehet véletlen,
ezért amikor ezt Klára egy angol nyelvű tanulmányában megküldte
Osmanagicnak, a 2008-as, szarajevói tudóstanácskozás egyik alelnökévé
választották. Mivel személyesen nem tudott eljönni, helyette én
tartottam meg az angol nyelvű előadást a jelek európai párhuzamairól,
amit a jelenlévő 55 különböző nemzetiségű tudós egyhangúlag elfogadott.
Ennek lényege, hogy ez az ábécé a 7-8000 éves, kárpát-medencei, úgynevezett Tordos-Vinca műveltséghez tartozik, ami egyértelmű bizonyítéka az emberi tevékenységnek, jóllehet a hivatalos történettudomány nem fogad el ilyen régi írásbeliséget. A visokoi piramisok kövein talált írásjelek tehát az egyiptomi piramisokénál jóval régebbi emberi beavatkozást és jelenlétet mutatnak, ami meghatározó a helybeli kutatások szempontjából.
Ennek lényege, hogy ez az ábécé a 7-8000 éves, kárpát-medencei, úgynevezett Tordos-Vinca műveltséghez tartozik, ami egyértelmű bizonyítéka az emberi tevékenységnek, jóllehet a hivatalos történettudomány nem fogad el ilyen régi írásbeliséget. A visokoi piramisok kövein talált írásjelek tehát az egyiptomi piramisokénál jóval régebbi emberi beavatkozást és jelenlétet mutatnak, ami meghatározó a helybeli kutatások szempontjából.
A Nap Piramis alagútja tele rovásjelekkel (baloldalt lent például egy rovás „A”, míg fent középen egy rovás „R”)
Ami
az eddig megtalált rovásfeliratok számát illeti, nem lehet megmondani,
hiszen van olyan kő, amelyen több tucat egymásba kapcsolódó betű is van,
másokon viszont csupán egy. Kisebb-nagyobb rovásjeles kőből rengeteg
volt, ezekből a turisták már jócskán vittek el, hiszen a helybeliek nem
őrizték, mivel számukra nem volt jelentőségük.
Elolvasni
a szövegeket nem lehet, mert pillanatnyilag fogalmunk sincs a
szókincsről, amit az adott kor embere kövekre vésett. A rovás ábécé
jeleinek azonosítása még nem jelenti a szövegértést, hiszen hiába tudom
napjainkban elolvasni a latin betűkkel írt olasz, svéd, angol
szövegeket, ha nem ismerem ezen népek szókincsét. Ezért válaszoltam a
tanácskozáson is a nyilvánosan feltett kérdésekre, hogy csak annyi
állapítható meg, hogy a Kárpát-medencében 7-8000 évvel ezelőtt élt és a
visokoi piramisoknál írásjeleket hátrahagyott népcsoport ugyanazt az
írásbeliséget használta, kapcsolatuk nem kizárt. Ez azonban még nem
jelenti azt, hogy ezt a két népcsoportot mai szóhasználattal élve
magyarnak nevezték volna, hiszen ilyen régmúltból nincsenek emlékeink a
népnevekről. Az viszont tény, és ezt hangsúlyoztam, hogy ezt az ábécét a
Kárpát-medencében élő magyarság mind a mai napig használja, egyedül a
mi nyelvünk minden hangjára van benne betű, tehát a korabeli népességnek
kapcsolata lehetett a mai magyarsággal. Ezt a magyarázatot elfogadták a
jelenlévő tudósok is.
Mivel ilyen körben csak nagyon óvatosan lehet fogalmazni, semmiképp nem állítható, hogy a visokoi piramisok építését a rovásjelek megállapítása ellenére is a magyaroknak lehessen tulajdonítani. Ehhez bizonyítékok kellenek, a szájhagyományok és legendák nem elegendőek.
Mivel ilyen körben csak nagyon óvatosan lehet fogalmazni, semmiképp nem állítható, hogy a visokoi piramisok építését a rovásjelek megállapítása ellenére is a magyaroknak lehessen tulajdonítani. Ehhez bizonyítékok kellenek, a szájhagyományok és legendák nem elegendőek.
Rovás „P”, rovás „S” és a nyíl alakú rovás „C”.
Tor Salqvist: – A rovásírás(ok)on kívül előkerült-e bármiféle egyéb tárgyi, avagy
írásos lelet a Nap Piramisból, avagy a többi kisebb, környékbeli piramisból?
írásos lelet a Nap Piramisból, avagy a többi kisebb, környékbeli piramisból?
Szakács Gábor:
– Nagyon furcsa, hogy a vésetek, karcolatok mellett más – pl.
használati tárgyak – alig kerültek elő. Ezért is jelentősek a feliratok.
Találtak az egyik alagútban egy összetört kőkereket, másutt
kőlapát-szerűséget, szerszám öntőformát, de ilyen kiterjedt területű
feltárásnál, ennél sokkal több lett volna elvárható.
Nem is a feltételezett használati tárgyak száma a fontos jelenleg, hanem a különböző piramis alakú hegyek szabályos fed- és járólapjai, és a közeli Vratnikban feltárt, feltételezett tumulusz (földdel fedett kősírhalom) tökéletesen faragott 24 tonnás kőoszlopa (monolitja) annak oldalában. Visokoban eddig a Nap, Hold és Sárkány (ezek mesterséges nevek) piramisokkal foglalkoztak, amelyek egymással 2,1 kilométer hosszú, egyenlő oldalú háromszöget képeznek. A Szeretet és a Földanya piramisok létét egyelőre csak légi felvételekből következtetik. A kőoszlop és a kőkerék a Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapjának ( www.rovasirasforrai.hu ) Kitekintő fejezetében, a Dolmenek és tumuluszok című írásomban láthatók.
Nem is a feltételezett használati tárgyak száma a fontos jelenleg, hanem a különböző piramis alakú hegyek szabályos fed- és járólapjai, és a közeli Vratnikban feltárt, feltételezett tumulusz (földdel fedett kősírhalom) tökéletesen faragott 24 tonnás kőoszlopa (monolitja) annak oldalában. Visokoban eddig a Nap, Hold és Sárkány (ezek mesterséges nevek) piramisokkal foglalkoztak, amelyek egymással 2,1 kilométer hosszú, egyenlő oldalú háromszöget képeznek. A Szeretet és a Földanya piramisok létét egyelőre csak légi felvételekből következtetik. A kőoszlop és a kőkerék a Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapjának ( www.rovasirasforrai.hu ) Kitekintő fejezetében, a Dolmenek és tumuluszok című írásomban láthatók.
Friedrich Klára a Hold piramisnál
Tor Salqvist: –
Készítettek-e fotókat a rovásokról, s ha igen, megtalálhatóak-e ezek az
interneten (avagy a nyomtatott médiumokban)? Ha nem, magántulajdonban
vannak-e fotók?
Szakács Gábor: - Rengeteg fényképet készítettünk az útitársakkal is a piramisokról,
rovásjelekről. Az említett honlap Kitekintő fejezetében, a Múlt üzenete beszámolóban az egyik kövön láthatók jelek, többek között a nagy latin E, ami a rovás ábécé P-jének felel meg. Ez tévesztette meg a helybelieket és vélték úgy, hogy a latin írásbeliség nyomait találták meg, holott ilyen időtávlatban azt még meg sem alkották.
rovásjelekről. Az említett honlap Kitekintő fejezetében, a Múlt üzenete beszámolóban az egyik kövön láthatók jelek, többek között a nagy latin E, ami a rovás ábécé P-jének felel meg. Ez tévesztette meg a helybelieket és vélték úgy, hogy a latin írásbeliség nyomait találták meg, holott ilyen időtávlatban azt még meg sem alkották.
A
Friedrich Klára által eddig azonosított jelek európai összehasonlítása
honlapunk Rovásírás fejezetében A Kárpát-medence, a bosnyák piramisok és
Glozel jelrendszerének összehasonlítása cím alatt olvasható. Ezen kívül
a Tatárlakától a bosnyák piramisokig című, dupla, négy és félórás DVD-n
és könyveinkben is látható belőlük több. Bizonyára vannak honlapok,
ahová még felkerültek ilyen képek, de hogy azok letiltják-e, nem tudom.
Mi csak azt kérjük, hogy a mi felvételeinket a forrás megjelölésével
vegyék át, közlésüket nem tiltjuk!
Alul rovás „C” betű, míg a felső fényben rovás „NY” és „D” betű.
Tor Salqvist:
– Említette, hogy a piramis szkíta – hun-magyar mivoltára nincs
közvetett bizonyíték. Csak a benne talált rovásírás sejteti ezt, ám ez
nem perdöntő. A rovásírásokon kívül előkerült-e bármiféle olyan lelet,
mely más kultúrához kapcsolná ezt a csodás építményt?
Szakács Gábor: –
A Tordos-Vinca műveltségnél régebbi, bizonyítható leletegyüttes egész
Európában sem létezik, ez viszont nem csak írásbeliséget, hanem
fazekasságot, stb. is jelent. Ezekből nem találtak eddig, márpedig –
amint azt feleségem megírta – Torma Zsófia 1875-ben éppen ezekből a
töredékekből talált rengeteget a Tordosmenti Maros partfalában. A
helybeliek magukat az illir kultúrkörhöz kapcsolják, Osmanagic viszont
az előttük létezett, de eddig meg nem nevezhető, mert ismeretlen,
kultúrához.
Tor Salqvist: –
Van-e tudomása bármilyen olyan ember alkotta építményről, mely régebbi
lenne a Nap Piramisnál, illetve tud-e olyan írást említeni, ami koraibb a
szóbanforgó rovásnál?
Szakács Gábor:
– Az eddigi leletekből nem állapítható meg egy másik, megnevezhető
műveltség a Kárpát-medencein kívül, a már említett cikkeink egyikében
látható is a Tordos-Vinca Égei tengerig lenyúló műveltségi területe még a
visokoi feltárások előtt. Maguk a boszniai piramisok több tízezer éves
múltjuk miatt jelenlegi ismereteink szerint semmiféle népcsoporthoz,
műveltséghez nem kapcsolhatók, ugyanakkor nála régebbi építmények, jelek
csak feltételezés szintjén léteznek. Találgatni persze lehet, csak
ahhoz valami bizonyíték is kell.
Az a nyilacska a rovás "C"
Tor Salqvist:
– Mióta foglalkozik rovásírás-kutatással, s mekkorára becsüli a
rovásírni tudó magyar emberek számát? Léteznek-e rovásírás-oktató
tanfolyamok?
Szakács Gábor:
– Feleségemmel kezdeném a választ, ő ugyanis gyermekkorától foglalkozik
rovásírással, magam tőle tanultam el úgy harminc évvel ezelőtt. Az
érdeklődők számát eladott könyveink, előadásaink és az általunk, a
Forrai Sándor Rovásíró Kör keretein belül szervezett Kárpát-medencei
Rovásírásversenyek tíz éves tapasztalata alapján több százezerre
becsülöm. Ennél persze lényegesen kevesebben vannak, akik napi
gyakorisággal használják. Ennél azonban lényegesen fontosabb, hogy aki
használja, az legalább helyesen tegye, mert ahogyan a latin betűs
helyesírási hibák is műveletlenség színében tüntetik fel használóját és
ugyanez van a rovásírásban is. Egyelőre legyenek inkább kevesebben, de
azok a hagyományos Magyar Adorján, vagy a latin ábécé betűihez igazított
Forrai Sándor féle ábécét használják, ahogyan a
versenyeken is a gyerekek!
versenyeken is a gyerekek!
Tor Salqvist: –
Négyzetes világszenzáció esetén (például a boszniai rovásírás sikerrel
történő dekódolásakor) milyen lépéseket terveznek a lelet magyarországi,
illetve világviszonylatban történő széleskörű megismertetésére? Sajnos
sok nemzeti beállítottságú ember sem tud a leletről, avagy
fél-információkkal rendelkezik csupán róla.
Szakács Gábor: –
Forrai Sándor Rovásíró Kör honlapja igen népszerű, a Kultúra–Művészet
csoportban 1200 honlap közül két év óta az első 20-40 között van.
Könyveink kaphatóak a nemzeti boltokban, sorra alakulnak a rovásíró
körök, rovásjeles helységtáblákat avatunk majd minden hónapban,
Fényképtárunk jelzi, hogy hol, miként használják ősi írásunkat, több
újság folyamatosan közöl cikkeket.
A bökkenő csak az, hogy később mintákat vettek ott talált fadarabokból, kövekből, és a 97%-os pontosságú vizsgálat 34 000 évet állapított meg... Szénizotópos vizsgálat. Nem hazudik!
34 000 év... és még nincs vége.
Folyt köv...
Kedves Kira!
VálaszTörlésHa finoman akarsz bevezetni valakit a valóságba, nem abba a bizonyos sci-fi-be illő szemfényvesztő valóságba, hanem egy alternatív töri órán keresztül mondjuk, akkor nyugodtan ajánld Dr. Bunyevácz Zsuzsa két alapos, hű gondossággal megírt könyvét : A Szent Grál Üzenete; Az Új Világrend Tízparancsolata címűeket. Az olvasók nem fognak csaladkozni, no meg unatkozni sem.
ne aggódj, nem Dan Brown kőmíves fekália kategória
üdv. Hungerikacz
chemtrail-es az ég a Nap piramis felett!
VálaszTörlés